Utcai önvédelem - edzés és életforma

  • "Nem hősöket képzünk, hanem túlélőket!" Urald önmagad, tégy a biztonságodért!
  • Havonta egyszer nyílt, ingyenes edzés nőknek - tedd meg az első lépést!
  • "Ellenfél légy, ne áldozat!" Gyere és edzd magad testben, fejben - mi segítünk!
  • Kiscsoportos, hozzád igazodó minőségi oktatás - ahol a te biztonságod az első!
  • Az önvédelem nem harcművészet, nem versenysport - de ezek elemeit felhasználja.
  • Családbarát oktatás, gyermekfelügyelet, áldozatsegítő kör és tanácsadás.

Az utcai önvédelemről és az oktatott rendszerről

boxgloves

Mi is az utcai önvédelem? A biztonság minden ember természetes, alapvető szükséglete - olyan érték mint az egészség, vagy általában a béke, melyet általában természetesnek veszünk, és akkor tanuljuk meg igazán értékelni, mikor hiányát kénytelenek vagyunk elszenvedni. A modern társadalmakban a biztonság megteremtése és fenntartása alapvetően az állam feladata (rendfenntartó szervek, törvények, stb.), azonban az állampolgárok (az ember, mint egyén) nemegyszer kerülhet olyan konfliktusos helyzetekbe, ahol az agresszió különféle formái ellen egyénileg kell megvédje magát, vagy akár szeretteit. Az utcai önvédelem lényegében nem más, mint ezen konfliktusok (mint fenyegető agresszió) kezelése, megelőzése, valamint az erre történő mentális és fizikai felkészülés. A megelőzés, az agresszió és a kofliktus komplex, több szinten és tartalomban értendő fogalmak - jelentéstartalmuk az edzéseken stresszhelyzet-szimuláló szituációs gyakorlatok teszik élővé. Az ilyen helyzetre való mentális felkészítés a célzott technikai repertoár elsajátításán, a küzdelmi képességek fejlesztésén és a fizikai erőnlét fejlesztésén túl ugyanolyan fontos eleme képzésünknek. Az utcai önvédelem fontos aslapelve: igyekezni kell megelőzni a konfliktust, annak agresszióba való torkollása esetén pedig minél hamarabb megszüntetni a fenyegetést, és sértetlenül kikerülni a konfliktus-helyzetből. Az utcai önvédelem tehát épp annyira jelenti egyfajta határozott, "túlélő" gondolkodásmód, mentalitás és kommunikációs módszertan elsajátítását, mint a fizikai küzdelem technikáinak ösztönszerű mozdulatokra épülő tanulását, reflex-szerűvé tételét. Épp ezért vált szállóigénké: "Nem hősöket képzünk, hanem túlélőket!" Vagyis igyekszünk képessé tenni az embert arra, hogy elkerülje az áldozattá válást.

daga

Pugilo© - utcai önvédelmi rendszer: Manapság rengeteg féle keleti és nyugati harcművészet vált gyakorolhatóvá, elérhetővé; emellett több féle hagyományos és modern küzdősport virágzik. Az előbbiekre a rendszerszemlélet, a holisztikus gondolkodás, utóbbiakra szűkebb technikai repertoárral párosuló szabályozott küzdőhelyzet-szimuláció a jellemző. Mindkét úton járva szerezhető komoly önvédelmi tudás, készség; ráadásul a modern kor igényeihez igazodva ma már célzott önvédelmi rendszerek, iskolák is működnek. A Pugilo© is egy ilyen rendszer, iskola, mely elsősorban a nyugati harci hagyományra épül (pygme, bare-knuckle boxing, ökölvívás, palé, birkózás, ringen-abrazare, pankratosz, savate, pugio-, azaz tőrhasználat avagy daga, stb.). Azok közül is elsősorban a pusztakezesekre, de az említett nyugati rendszerekből kölcsönözve alap eszközhasználatot is oktatunk (adaptálva azon eszközökre melyek az utcán manapság is előfordulhatnak).Iskol

romanpankratos

A rendszer lényege, hogy lehetőség szerint már az agresszor támadása, csapása (lat. 'pugneus') közben (lat. 'quum/dum') a védekezéssel, blokkolással (lat. 'oppilo') egy időben ('quum') történik a viszont-támadás. ('Pugneus quum oppilo' - összevonva 'Pugilo'.) Az elnevezés egyben arra is utal hogy a több évezredes (harctéri és küzdősport) hagyománnyal bíró (a hagyományos ököl mellett pld. térdelést, könyöklést, rúgást, ujjal szúrást, tenényérütést, fogást és szabadulást is használó) nyugati pugilizmus (pusztakezes harc, öklözés) életszerűsége, küzdelmi tempója sem veszik el az oktatás során. (Vagyis minden tanítványnak lehetősége van sparring, azaz szabályozott szabad küzdelmi szituációk keretében fejleszteni tudását.) Mindazonáltal úgy gondoljuk hogy nem a név, és nem a keleti vagy a nyugati megközelítés számít. Egyáltalán nem. Mert alapvetően csak kétfajta önvédelem, kétfajta harcművészeti oktatás létezik: a hasznos és a haszontalan. Sokkal több múlik az oktató felkészültségén, mentalitásán, és a tanítvány akaratán, mint mindenféle színesen hangzó misztikus neveken és rendszereken. Így képzésünk az egyszerűségre, fokozatosságra, precizitásra épül. Mindenkit humánummal, egyénként kezelve (figyelembe véve fizikai és mentális adottságait, állapotát) edzünk, kiscsoportos képzéseken fejlesztve a sikeres utcai önvédelemhez szükséges készségeket.